Az iskolai könyvtári kölcsönzések növekvő száma azt mutatja, hogy digitális világuk dacára sok gyerek olvas. Az olvasásról köztudott tény, hogy a szórakozás mellett fejleszti a képzelőerőt, bővíti a szókincset, és segít a szövegalkotásban.
Új sorozatunkban az iskolánkban dolgozókat kérdezem arról, hogy melyek azok a könyvek, melyeket nagy szeretettel ajánlanának gyerekeknek és felnőtteknek.
Először Pintér Ildikó igazgatónő beszél olvasási élményeiről.
„Fekete István: Tüskevár című regényét felnőttként olvastam végig, annak ellenére, hogy az általános iskolában kötelező olvasmány volt. Egyébként nyaranta minden kötelező irodalmat elolvastam, kivéve a Tüskevárat. Gyermekként ugyanis nem vettem észre, hogy az író egy kisfiú személyében mekkora szeretettel, derüvel mutatja be az eseményeket. Tutajost őszinte, tiszta szívű gyermeknek ismerhetjük meg, kire ennyi év után is jó emlékezni. A cselekmény feltárása közben csodálatos tájleírások mutatják be a természet szépségét.
Mindenkinek szívből ajánlom Horváth Árpád: A megkésett világhír című életrajzi regényét. A mű Jedlik Ányos István életét mutatja be, akit a dinamó és a szóda magyar feltalálójaként tartunk számon. A fizikus elsőként egyetemi hallgatóinak mutatta be találmányait, és nem foglalkozott a jogi szabadalmazással. Számomra a regény elsősorban a tudomány szerethetőségéről szól.
Ami a szakirodalmat illeti, szeretném megemlíteni Bolyai János: A semmiből új, más világot teremtettem című művét. Nagyon érdekes, hogy három matematikus: Bolyai János, Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij és Carl Friedrich Gauss szinte egy időben, egymástól függetlenül korszakalkotó felfedezéseket tettek a geometria terén.”