A 4. b osztály november 3-án Budapestre indult kirándulni. Először a Magyar Természettudományi Múzeumba mentünk. A főbejáratnál a fogadótér kupolájában egy barázdás bálna felfüggesztett csontváza fogadott bennünket. A bálnát 1896-ban ejtették el az Atlanti-óceánban. A csontváz súlya mintegy 2 tonna.

Tovább haladva a korallzátonyok csodálatos élővilágával ismerkedhettünk. A több mint 200 korallfaj között, halak, rákok, csigák, tengeri sünök, tengeri csillagok adtak ízelítőt a Föld legváltozatosabb élőhelyéről. A kupolacsarnokban az afrikai élőhely legjellegzetesebb madarát, a papucscsőrű gólyát, a nílusi krokodilt és más állatot láttunk. A Sokszínű ÉLET kiállításán több száz eredeti preparátum, számos életnagyságú rekonstrukció és sok-sok fénykép mutatta be a hazai tájak változatosságát.

A következő programunk az Országháza volt. Kívülről már sokszor láttuk, de nagyon kíváncsiak voltunk, hogy belülről is olyan csodálatos-e, mint kívülről. Első meglepetésünk, hogy bemenetelkor átvizsgálták a csomagjainkat, majd a csoportnak együtt kellett maradnia és egy idegenvezető néni kísért végig bennünket és mondott nagyon sok információt. Megtudtuk, hogy az építkezés Steindl Imre tervei alapján 1885-től 1904-ig tartott. Az építkezés során 40 millió téglát, félmillió díszkövet és 40 kg aranyat használtak fel. Az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 96 m magas. 27 kapuja van és kívülről és belülről 242 szobor díszíti. A kupolateremben csodálhattuk meg a Szent Koronát és a többi koronázási jelvényeket (a koronázási palást kivételével). Az ülésterembe is bemehettünk, ahol a képviselők dolgoznak.

Délutáni programunk az Árpádföldön kialakított Csokoládé Múzeum volt. Az épület eredetileg egy egybefüggő vadászbirtok közepén vadászkuriának épült 1902-ben gróf Wágner család tulajdonában. A II. világháború után közintézmények kaptak helyet az épületben, majd az Önkormányzat 1998-ban értékesítette, és ekkor került Farkas Elemér tulajdonába, aki kialakította a Csokoládé Múzeumot.

Az épületbe lépve máris érezni lehetett a csokoládé fenséges illatát. Egy rövid tájékoztató után már nem csak az illatát érezhettük a csokoládénak, hanem az ízét is, mivel csokoládégolyót márthattunk a csokoládé szökőkútba. Ezután megismerhettük a száz évvel ezelőtti édesség boltok különösen nagy múltú magyar Sthümmer, Szent István, Gerbeaud világát, hangulatát. Érdeklődve hallgattuk a csokoládé történetét is. Megtudtuk, hogy az ínycsiklandozó finomságot, a csokoládét a XVIII. század végéig kizárólag italként fogyasztották. Magyarországon a XVIII. században jelent meg, készítői többnyire olasz mesterek voltak. Gyári termelése a XIX. század közepén indult el.

Ezután következett a saját –díszdobozban hazavihető- csokoládé készítése, majd forró csokoládé kortyolgatása mellett egy film segítségével visszatekintettünk a csokoládégyártás érdekes történetére.

A nap folyamán többször metróztunk, utaztunk villamossal és autóbusszal, de ennek ellenére, sikerült kellemesen elfáradni és a hazaúton, a vonaton már sokan várták az alvóversenyt.

Ezen a csodálatos őszi napon nagyon sok élménnyel lettünk gazdagabbak.

Csizmadia Béláné

osztályfőnök