Június 17-én ballagási és évzáró ünnepségen búcsúztak el a nyolcadik osztályosok az iskolától. Az ünnepi műsorban közreműködtek harmadikos és hetedikes gyerekek. Weöres plakettet kapott Kis Dóra (8.b), a Pro Bono Publico díjat pedig Balázs Viola (8.a) kapta.

Kiemelkedő tanulmányi munkájuk mellett magatartásuk és szorgalmuk is példaértékű és ezért nevelőtestületi dicséretben részesülnek Pintér Natasa 2.b, Monostori Enikő és Kőrösi Zsombor 3.b, Király Csongor 4.a, Kabok Nadine és Patyi Izabella 7.b, Kiss Dóra 8.b osztályos tanulók.

Öt éve hagyományteremtő céllal alapította iskolánk a Weöres emlékplakettet, melyet minden évben az iskola tantestülete szavazással ítéli oda azoknak a végzős diákoknak, akik hozzájárultak iskolánk hírnevének növeléséhez. A bronz emlékplakett Brzozka Marek szobrászművész alkotása.

Az idei Weöres plakettet Kis Dóra, 8.b osztályos tanuló kapta, aki kedves, csendes, megbízható osztálytárs és tanítvány. Általános iskolai tanulmányait végig kitűnő eredménnyel végezte. Munkájában precíz, maximalista, nem ismer félmegoldást. A tollaslabda sportban is kiemelkedően teljesített, számos országos szintű diákolimpiai sikert aratott. Részt vett iskolai versenyeken, megszerezte az ECDL számítógép-használói bizonyítványt. Szülei mellett osztálytársai és tanárai is büszkék Dóra kitartó, kiemelkedő tanulmányi és emberi értékeire. Tanulmányait a Deák Ferenc Gimnázium nyelvi osztályában folytatja.

Dr. Újhelyi István országgyűlési képviselő úr által 13 éve hagyományteremtő céllal alapított Pro Bono Publico díjat kiemelkedő közösségi munkájáért Balázs Viola, 8.a osztályos tanuló kapta, akiről az embernek a derű, a harmónia és az életszeretet jut eszébe. Kedves, közvetlen személyisége, értelmes, logikus gondolkodása, megbízhatósága és talpraesettsége megkérdőjelezhetetlen tekintélyt teremtett számára. Olyan ember, akitől nem lehet lehetetlent kérni. Nyitott, érdeklődő a világ dolgai, összefüggései iránt, békeszerető természetű, de elvei, értékrendje mellett következetesen kiáll. Mindemellett az osztály legjobb tanulója volt nyolc éven keresztül. Bármi lesz is a hivatása, biztos, hogy jó szakember lesz. Viola olyan ember, aki jobbá teszi a világot a puszta létezésével is. A Pro Bono Publico, azaz „a közjóért” járó díj nem kerülhetne jobb helyre.

A ballagó nyolcadikosok szülei igen nagy számban és igen nagy buzgalommal vettek részt az osztályuk és az iskolánk életében is. Közülük osztályonként egy-egy anyuka kapott egy-egy virágcsokrot, mellyel az iskola megköszöni szervező és irányító tevékenységüket. A 8.a osztályból Ótott-Kovács Andrea, aki mindig türelemmel, megértéssel fogta össze a szülőket. Kiváló problémamegoldó képességével, pragmatikus szemléletével, precíz munkájával hatalmas segítséget jelentett az osztály számára. Jó szervezőkészségét dicsérte a nyolcadikosok bankettje is. Azt mondják, egy szülő legnagyobb alkotása a gyermeke, márpedig fia, Szabó Peti a becsületesség, megbízhatóság, kitartás mintája. Ez szülői mintaadás nélkül nem megy. A 8.b osztályból Kisné Vaskó Szilvia, aki valóságos karmesterként látta át, és tartotta kézben az intézni valókat. Segített megteremteni a családok és az iskola közötti hidat, időt, energiát nem sajnálva kereste a közös akarat megvalósítását. A nekik átadott virággal jelképesen minden szülőnek köszönetet mond az iskola mindazért, amit az osztályközösségükért és az iskoláért tettek.

Az iskola igazgatója a következő szavakkal búcsúzott a ballagó nyolcadikosoktól:

"Mindig nehéz elbúcsúzni a ballagó diákoktól, hiszen ilyenkor látszik igazán beérni az elmúlt 8 év minden befektetett energiájának gyümölcse. Mit visztek magatokkal ballagó tarisznyátokban? Azon kívül, hogy mindannyian komoly alapokat kaptatok a középiskolai továbbtanuláshoz, alsóban mind megtanultatok úszni, közületek minden második európai számítógép-használói ECDL bizonyítványt szerzett, minden negyedik pedig tavaly sikeres próbanyelvvizsgát tett.

Így, utoljára együtt köztünk, olyanok vagytok, mint egy mezei virágcsokor: sokszínű, eleven, szeretni való és életre való. Ahány szál virág, annyi egyéniség. És mindenkinek saját, külön útja van. Az utak most szétfutnak, de mindannyian arra indultok, amerre a vágyaitok és lehetőségeitek irányítottak benneteket. Szerencsére ezek többnyire egybeestek.

Henrik Ibsen drámaíró írta több, mint 100 évvel ezelőtt: „Gyönyörű az, ha az ember célba lát, s eléri azt, tüzön-vizen át.” Engedjétek meg, hogy tanáraitok nevében kívánjak nektek megvalósítható célokat, ezek eléréséhez sok sikert és boldogságot. Az erő legyen veletek!"